Zsolt1,1 Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;
Zsolt26,4 Zsolt119,1 Péld1,10 Péld1,15 Jer15,17

Zsolt1,2 Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.
5Móz17,19 Józs1,8

Zsolt1,3 És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.
Jer17,8

Zsolt1,4 Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit szétszór a szél.
Jób21,18 Zsolt35,5 Zsolt37,6 Ésa17,13 Ésa17,14

BETELVE BOLDOGSÁGGAL

Boldog: A zsoltárok könyvének nyitószava magában hordja az utána következő kijelentések lényegét. Az áldások, amelyeket kifejt, két irányban ármlanak: Istentől az ember felé, és az embertől vissza Istenhez.

Dávid tömör, kifejező mondatban foglalja össze az embernek ígért áldást: "Bármit tesz, az sikerül." Hogyan lehetsz ilyen ember -akit Isten úgy megáld, hogy bármit tesz, sikerül? Dávid 5 feltételt ad meg, az első 3 negatív, az utolsó kettő pozitív.

Először a tiltóak: nem szabad a gonoszok tanácsűn járnod, nem szabad megállnod a bűnösök útján, nem szabad a gúnyolódók székében ülnöd. Végeredményben egy a döntő: honnan nyersz tanácsot, A tanács, amit követsz, az egész életpályádat meghatározza. Ha tanácsaid olyan emberektől jönnek, akik visszautasítják Isten törvényeit és semmibe veszik az Ő követelményeit, nem tarthatsz igényt az Ő áldására.

Lássuk a pozitív feltételeket: gyönyörködnöd kell az Úr törvényében, és elmélkedned rajta éjjel és nappal. Minden bölcs és igaz tanácsnak a végső forrása: az Úr törvénye. Ha folyamatosan betöltöd a szíveedet és elmédet az Ő törvényével, és ha annak megfelelően irányítod az életed, akkor áldás és jólét lesz a te Isten által kijelölt részed.

Talán megviseltek a csalódások és bukások. Akkor ügyelj ezekre a szabályokra. Elmélkedj rajtuk. Alkalmazd őket. Működni fognak az életedben. Iten maga garantálja a sikert.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram,követni fogom Dávid példáját, és azt mondom: A Te bizonyságaid (törvényrendeleted) az én gyönyörűségem és az én tanácsadóim. (Zsolt 119:24)

 

AZ ALVÁS AJÁNDÉKA

Zsolt3,6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem. 

Zsolt3,4 Zsolt4,9

Zsolt3,7 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Zsolt3,4 Zsolt3,6 Zsolt27,3

 

Zsolt4,9 Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. 

Zsolt3,6

Zsolt127,2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.
Ezék12,19 Mt6,31-33

A Szentírás egyik csodálatos kijelentése, hogy az alvás Isten ajándéka azok számára, akiket Ő szeret. Dávid rettenetes nyomások alatt volt, minden oldalról ellenségektől körülvéve, életveszélyben. "Sok ezernyi nép"-ről beszél, amely "felállott ellenem". Mégis mind ezek között is ismerte a zavartalan, nyugodt alvás kegyelmét.

Ennek két okát adja: "Mert az Úr tart meg engem" és ismét "Mert Te Uram, egyedül adsz nekem bátorságos lakozást." Az ő biztonsága kizárólag az Úrtól függött - nem a körülményektől vagy az anyagi helyzettől vagy az emberek törékeny Ígéreteitől, hanem Isten Igéjének örökkévaló, változhatatlan ígéreteitől.

Minden éjjel rábízta magát az Úrra. Az Úrban bízva feküdt le. Tudta, hogy a lelke biztonságban van az Úr őrizetében. Tudott aludni és tudott felébredni idegesség, félelem, álmatlanság gyötrése nélkül.

Sokan vannak ma, akiknek nincsen meg ez az áldott biztonság érzetük. Mikor jön az éjszaka, levertek, zavarodottak, tele vannak félelmekkel. A napi aggodalmak és gondok követik őket éjszaka. Ha te is ezek közé tartozol, végy leckét Dávidtól. Vedd észre, hogy magában Istenben van a te békességed és biztonságod mindenre kiterjedő forrása. Majd fogadd el egyszerű hittel az Ő szeretetéből való ajándékát: az alvást.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, hiszem, hogy Te szeretsz engem, és hogy Nálad megvan számomra is az alvás ajándéka.

 

AZ ÖRÖM FÖRRÁSA

Zsolt4,7 Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!
4Móz6,24-26

Zsolt4,8 Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk.

Mennyire igaz ez napjainkban!Valóban sokan kérdezik: "Kicsoda láttat velünk jót?" Van egyfajt kiábrándultság a levegőben - egy mindent átható pesszimizmus. Ez különösen igaz a politika világában. A vezetés felé nics bizalom, ami az elmúlt évtizedekben félrekezelt válságok gyötrelmes sorozatának eredménye.

 De van válasz mégis a kérdésre "Kicsoda láttat velünk jót?" - olyan válasz, amely még ma is érvényes. Dávid maga adja meg a választ, ahogy folytatja: "Hozd fel ránk arcodnak világosságát, óh Uram." Az igaz jónak csak egy forrása van. Az Úrtól jön. Mikor felhozza ránk az Ő arcának világosságát, ez a világosság eloszlatja a bizonytalanság, a veszélyek és pesszimizmus sötétségét.

Ezek helyett betölt örömmel - "nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint amikor sok az ő búzájok és boruk."

Azok, akiknek tekintete az anyagi világra korlátozódik, a megelégedettséget és a biztonságot szükségszerűen az anyagi bőség mércéjével mérik. De azoknak, akik  megtanultak hitben nézni Istenre, van egy másik forrásuk, kimeríthetetlen és változatlan. A megelégedettség, amit ez kínál, felülmúl mident, amit a puszta anyagi bőségből meríthetünk.

"Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, a mennyei világosságok Atyjától száll alá, aki nem változik, mint a mozgó árnyék." (Jakab 1:17)

A HIT MEGVALLÁSA:

Hozd fel rám a Te arcodnak világosságát, Uram, hogy láthassam és élvezhessem a Te ellátásod bőségét.

 

A NAP KEZDETE

Zsolt5,4 Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
Zsolt59,17

Hogyan kezdődik a napod? Mászkálsz föl-le, kapkodsz, egyszerre három dolgot akarsz csinálni? Gyakran érzed, hogy kifulladsz és hamar fejedbe száll a vér, és türelmetlen vagy a férjeddel vagy a feleségeddel, korholod a gyerekeket, ideges vagy, képtelen vagy megállni a helydet? Felkészületlenül mégy neki a napnak, félig felfegyverkezve, bizonytalanul mi vár rád?

Az ok egyszerű: nem jól kezdted a napod. Végy leckét Dávidtól: "Reggelről reggelre, óh Uram, hallod a hangom." Az első dolog, amit Dávidd tett minden reggel, hogy felemelte hangját az Úrhoz. A nap első szavait Istenhez intézte, nem emberhez. S így folytatja: "Reggelről reggelre leteszem eléd kéréseimet, és várakozással várlak." Milyen bölcs módja a nap kezdésének! Emeld fel hangodat imában Istenhez. Tegyed elé a nap teendőit. Bízd Rá az előre látható problémakt, nehézségeket. Rendeld alá döntéseidet Nekki, akkor Dávidhoz hasonlóan, képes leszel várakozással várni. Felfegyverkezve mégy a nap elé, bizakodóan várva a válaszokat azokra az imákra. amiket Iten elé vittél reggel.

Egy görög közmondás azt tartja: "A kezdet az egész fele." Természetesen ez igaz arra is, hogy cselekedjünk minden egyes napon. Ahogy elkezdjük, az majdnem mindazt meghatározza, ami következik. Ritkán lesz a nap vége áldottabb, mint a kezdete. Tehát kezdj minden napot úgy, hogy hallja Isten a hangodat!

A hit magvallása:

Segíts nekem Uram, hogy minden napot jól kezdjek, hogy hallhasd a hangomat, és Eléd helyezhessem kéréseimet!

 

AZ IGAZI BIZTONSÁG

Zsolt5,13 Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
Zsolt3,3

Dávid egy dologban biztos voltIsten megáldja az igazat. Nem szabad ebben kevésbé biztosnak lennünk. Ma sok forrás megcsal bennünket, ahol boztonságot és vedelmet keresünk. Megbízható politikai és gazdasági intézmények omlanak össze körülöttünk, de van az életben egy dolog, ami mégis biztos: Isten megáldja az igazat.

Ennek az egyszerű, változatlan ténynek fontos gyakorlati jelentősége van az életmóddunnkban. Egyrészt kevesebb időt és erőfeszítést kell áldoznunk az anyagi biztonság megteremtésére. Másrészt többet kell törődnünk azzal, hogy az életünk biztosan igaz legyen Isten előtt, mert ez tesz bennünket alkalmassá az Úr áldására, amit - az igaznak - és csak az igaznak - tartogat.

Az Úr áldása az Ő védelmét is magával hozza. "Körülveszed az igazat a Te jóvoltoddal, mint egy paizzsal" mondja Dávid. Isten jóindulata az igaznak jár. Mikor betöltjük az Ő igazságát, akkor jóindulata körbevesz minden oldalról, mint egy pajzs.Megóv bennünket az élet csapásaival és nyomásaival szemben. elfedeza gonosz erők elől, amik azt keresik, hogyan pusztítsanak el - erők, amelyek túl hatalmasak és ravaszak ahhoz, hogy a saját erőnkkel vagy bölcsességünkkel bánjunk el velük. Nincs védelmünk ezekkel az erőkkel szemben, kivéve azt a láthatalan de egyben legyőzhetetlen pajzsot, ami az Ú jóindulata.

Ezeknek az örök törvényeknek a fényében, amelyek irányítják életünket, feflül kell vizsgálnunk, mi a fontosabb. Az igazság jobb befektetés - és maradandóbb - mint az okosság, a gyakorlatiasság vagy az önérdek.

"Hanem kerressétek először Istennek országát és az Ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek" (Máté 6:33).

A HIT MEGVALLÁSA:Segíts Uram, hogy többet törődjek az igazsággal, mint a sikerrel vagy a gyakorlati dolgokkal.

 

GYŐZELEM DICSÉRET ÁLTAL

Zsolt8,3 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.
Mt21,16

Dávid a zsoltárok könyvébenfolyamatosan utal ellenségeire. Kevés embernek volt több ellensége, mint Dávidnak. Kitartóan üldözték és bekerítették őt keresve, hogyan pusztíthatnák el. Csak azért maradt életben, mert megtanulta annak a titkát, hogyan bánjon ellenségeivel. Nem a saját erejével vagy bölcsességével harcolt ellenük. Inkább Isten jelenlétét és hatalmát hívta segítségül. 

A harc egy fő módja a dicséret volt, amit Isten maga rendelt, ezért mondja Dávid: "A gyermekek és csecsemők szájából rendeltél dicséretet, hogy a rosszakarót és a bosszúállót elnémítsd". A természet rendjében a gyermekek és csecsemők a leggyengébbek. De mikor dicséret jön, akár a leggyengébbtől is, hatása az, hogy a rosszakaró és a bosszúálló elnémul.

A Biblia kijelenti, hogy mi is, Dávidhoz hasonlóan, körbe vagyunk véve ellenségekkel, bár ezek elsősorban a láthatatlan szellemi valósághoz tartoznak. Főnökük a "rosszakaró és bosszúálló", maga aSátán. Ő a mi vádlónk, aki rossz színben tüntet fel bennünket, aki félremagyaráz mindent, amit csinálunk, aki még Isten trónja előtt is azt keresi, hogyan vádoljon minket.

Hogyan némíthatjuk el? Dávid megmutatta nekünk a módját: dicsérettel. Mikor a dicséretünk feljut Istenhez, elnémítja a Sátánt. Visszatartja vádlásait és befogja a száját. Szabaddá tesz bennünket, hogy életünket vádlásainak folytonos kárhoztatása nélkül tudjuk élni. Dicséret által segítségül hívjuk Istenünk jelenlétét és hatalmát minden velünk szembenálló erő ellen.

A HIT MEGVALLÁSSA:

Az imáim mellett, Uram, felajánlom dicséretemet, és hiszem, hogy együtt győzni fogunk a Sátán minden ellenállásával szemben.

 

A SZÍNPAD KÖZEPÉN

 

Zsolt8,4 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:
Zsolt102,26

Zsolt8,5 Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Jób7,17 Zsid2,6

Mikor felnézünk az egek végtelenjére, és szemléljük a galaxisok millióit, földi bolygónk csak egy porszemnek tűnik a világegyetem teljességében. Ezzel a végtelennel szemben kicsinek és jelentéktelennek, gyengének és elesttnek érezzük magunkat.

És mégis, Dávid biztosít bennünket arról, hogy Isten érdeklődik irántunk. Törődik velünk. Valójában különleges figíelmet szentel nekünk. Isten nem mér mindent számokban és kiterjedésük szerint. Más értékmérője van, amely szerint - ahogy Jézus maga mondta nekünk - egy emberi lélek értékesebb, mint az egész univerzum.

Gyakran hajlamosak vagyunk Füldünket a világmindenség központjaként kezelni. minden valószínűség szerint ez nem igaz. Mégis, történelmi szempontból, a Föld sokkal fontosabb színtérahol a világegyetem legnagyobb drámái zajlottak, és még mindig zajlanak. A földi színpadon történt, Jeruzsálem városában, kétezer évvel ezelőtt, higy a megváltás drámája lejátszódott. Isten bemutatta a világegyetemnek, hogy mennyire értékes számára az emberi lélek. A mi megváltásunkért felajánlotta a legdrágábbat, ami az univerzumban található volt: az Ő saját fiának vérét és az abban levő életet. Pál ezért írja: "látványossága lettünk az egész világnak" (1Kor 4:9). Az itt "látványosság"-nak fordított szó eredetileg a görögben "színház"-at jelent.

Gyengék és értéktelenek lehetünk önmagunkban, de Isten szuverén tervében a világegyetem színpadának kellős közepén állunk.

A HIT MEGVALLÁSA:

Köszönöm, Uram, hogy Te jobban a szíveden viselsz minket, a Te gyermekeidet, mint az egész világegyetemet, amely körülvesz bennünket.

 

 ÓVÓHELY 

Zsolt11,1 ... Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!
1Sám16,19

Mi a te menedéked? Zavarban vagy , amikor az emberek provokálnak, vagy amikor körülnézel a zűrzavaros, bizonytalan világon, ahol élünk? Jézus figyelmeztet bennünket: ahogy ez akor a vége felé közelít, hallani fogunk "háborúkról és forradalmakról", és hogy "az emberek meghalnak a félelem miatt, és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek" (Luk 21:9; 26).

Mindez, arra tanít bennünket, hogy szükségünk van egy menedékhelyre. A modern Izrael minden lakóhelyén, a legnagyobb városoktól a legkisebb falvakig van egy ismert jelzés pirossal vagy feketével az épületek falaira festve: "Óvóhely". A háborút megélt nemzedék és a háború fenyegetései elevenen belevésték Izrael népének elméjébe: minden embernek szüksége van óvóhelyre.

Dávid azt mondta: "Az Úrban találok menedéket." Jól tudta, hogy van menedéke. Nem félemlítették meg az előtte álló veszélyek. Inkább ő vonta kérdőre azokat, akik kélkedtek menedéghelyének alkalmasságában. Megkérdezte őket: Hogyan mondhatjátok nekem: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?

Ezeknek az embereknek a "hegy" volt az erő és a stabilitás látható jelképe. Nevetségesnek és gyakorlatiatlannak tűnt számukra valmi láthatatlan, szellemi dologban keresni menedéket - amely nem volt számukra felfogható természetes érzékszerveikkel. Sok ember ma is hasonlóan vélekedik.

A bitonságot csak az anyagi világban és az emberi forrásokban keresik. De maga Isten figyelmeztet minket: "Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek, de az én irgalmasságom tőled el nem távozik"... (Ésa 54:10).

Hol van a te menedéked?

A HIT MEGVALLÁSA:

"Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem, Őbenne bízom" (Zsolt 91:2).

 

KOHÓBAN MEGTISZTÍTVA

Zsolt12,7 Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
Zsolt18,31 Zsolt119,40 Péld30,5

Ilyenek azok a szavak, amelyeket az írások elénk tárnak. Makulátlanok, minden hiba nélkül valók - teljesen és tökéletesen megbízhatóak. Talán csodálkozol ezen az állításon tudva, hogy ezek a szavak emberi közvetírőkön keresztül jutottak el hozzánk, embereken, akik gyengék és esendők voltak, és akik sok hibát követtek el? (Valóban, a hibáik gyakran le is vannak jegyezve az Írásokban.) Hogy lehetséges akkor, hogy a Biblia üzenete abszolút csalhatatlan és hiteles?

Válaszként erre a kérdésre Dávid egy eleven képet tár elénk - ahogy az ezüstöt agyagedényben tisztítják (ilyen agyagedényeket napjainkban is használnak a közel-keleti népek). Dávid képének három fő eleme van: az agyagkkohó, a megtisztulandó ezüst és a tűz, amitisztít.

Az agyagkohó azokat az embereket (mint eszközöket) jelképezi, akiken keresztül az Írás üzenete érkezik. Az ezüst magát az üzenetet jelképezi; a megtisztító tűz pedig a Szent Szellem munkáját. Az ezüstöt hétszer tisztítják meg. Az Írásokban a hetes szám különösen a Szent Szellemmel hozható kapcsolatba. János Pathmosz szigetén például úgy látta a Szent Szellemet látomásban, mint: "hét tűzlámpást" (Jel 4:5). Másodsorban a hetes szám a tejesség vagy tökéletesség száma. 

Miközben az Írás szavaiaz emberi agyag kohóján keresztül eljutnak hozzánk, teljesen megtisztulnak a Szent Szellem tüzében. Az emberi hibák "salakja" teljesen eltűnt belőlük. Ezenképpen tökéletesek.

"Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei" (Pét 1.21).

A HIT MEGVALLÁSA:

"A Te szádnak törvénye jobb nekem, mint sok ezer arany és ezüst" (Zsolt 119:72).

 

 

A CSODÁLATOS TANÁCSADÓ

 

Zsolt16,7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Zsolt63,7

Csak visszhangozni tudom Dávid szavait. Tudom, mi az, megnyerni az Úr tanácsát, és ezt minden emberi bölcsességnél többre értékelem. Saját életemben is sokszor beigazolódott, hogy az Úr tanácsa megbízható. Később az rás kijelentésében Ésaiás úgy beszél az Úrról, mint csodálatos tanácsosról (Ésa 9:6). A "csodálatos"-nak fordított szó mindig tartalmaz természetfölötti elemet. Az Úr tanácsa mindig magasbb szinten van, mint az emberi bölcsesség, emberi éleselméjűség, emberi tudás. Nagyon hálás vagyok, hogy elérhető az Ő tanácsa!

Csak visszhangozni tudom a rákövetkező sor szavait is. "Még éjjel is oktat engem az én szívem." Sokszor, mikor megoldatlan prolblémám van,egyszerűen az Úrnak ajánlom, és minden további gyötrődés nélkül lefekszem aludni. S később, az ékszaka csendjében az Úr felébreszt. A szívem legmélyén azzal a bizonyos kis csöndes hanggal szól hozzám, és megmutatja a problémámra a választ.

Milyen jó tudni, hogy elérhető az Úr tanácsa! Mikor saját képességed végére érsz, mikor életednek fordulópontján találod magad és nem tudod melyik utat válaszd, jusson eszedbe, hogy az Úr a csodálatos tanácsos! Fordulj hozzá. Bízd rá a problémádat. Nyisd ki előtte a szívedet - mert Ő a szívhez szól, nem az elméhez. Az Ő sajátos, csodálatos módján megmutatja neked a választ.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

"Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségedbe fogadsz be engem." (Zsolt 73:24)

 

IGAZSÁGBA ÖLTÖZVE

Zsolt17,15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.
Jób19,26 Jób19,27 Dán12,1

Milyen csodálatos szavak! Milyen csodálatos remény ség! Ez mindenigaz hívő várakozása - ami túllép az időn az örökkévalóságba. Elalszunk a halálban, de egy nap felébredünk. És amikor felébredünk, meg fogunk elégedni - megelégszünk az Úr hasonlóságával. Az Ő igazságába öltözve találjuk magunkat. felöltöztük az Ő hasonlatosságát. Meg fogjuk látni az Ő arcát:

Ez a szó megelégedni, lényem legmélyét indítja meg. Szeretem ismételgetni magamnak: "Meg leszek elégedve - megelégedve - teljesen megelégítve." Erre készülök mind munkélkodva, mind várakozva - és ha kell, szenvedve is.

Nem hiszem, hogy bármi más teljesen meg tudja elégíteni az embert, mint Isten. Jelenleg, ebben az életben, hívőként van kapcsolatunk Istennel; ismerjük Őt, szolgáljuk Őt, megcselekedjük az Ő akaratát, de vannak hiányok a kijelentésben. Van egy közbevetett fátyol. Még húsból való teremtmények vagyunk. A gondolataink és elképzeléseink korlátozottak és annyira alakalmatlanok Isten felfogására.

De  jön egy nap, mikor arra ébredünk, hogy az Ő igazságába vagyunk öltözve, nem a sajátunkba, hogy hiba nélkül álljunk trónja elé, és meglássuk Őt színről színre. És akkor megelégszünk! Semmi más nem tudja ezt pótolni. Ez az élet beteljesedése. Mindez Isteben magában végződik.

"Annak pedig, aki titeket a bűntől megrőrizhet és az Ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, nagy örömmel; az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak dicsőség, nagyság, erő és hatalom a mi Urunk, Jézus Krisztus által, kezdetben, most és mindörökké, Ámen" (Júdás 24:25).

 

LEPLEZETLENÜL

Zsolt18,27 A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
3Móz26,23 3Móz26,24

Dávid itt Isten velünk való bánásmódjának mély és megingathatatlan törvényét tárja fel: A mód, ahogy viszonyulunk Istenhez, meghatározza Isten viszonyulását hozzánk. Dávid négy jellegzetes jellemvonást állít elénk: hűséges, feddhetetlen, tiszta és cslárd. E jellemvonások bármelyikével viszonyulunk is felé, ez Isten természetéből egy ennek megfelelő választ vált ki.

Vágyunk Isten hűségéről megbizonyosodni? Ennek módja, hogy hűséget gyakoroljunk Isten felé. Ha hűségesek vagyunk hozzá, Ő több, mint hűséges lesz hozzánk. Az Írás és a tapasztalat egyaránt megerősítik: Isten hűséges. Az őszinte hit minden cselekedetére válaszol függetlenül attól, hogy az milyen kicsi vagy egyszerű.

A hitnek vagy hűsédnek alapzatára kell felépítenünk két további jellemvonást, amelyet Dávid említ: tökéletességet és tisztaságot. A "Tökéletes" más fordításban "feddhetetlen" vagy "teljes" vagy "Őszinte". Őszintének és tisztának lenni Istennel való kapcsolatunkban azt jelenti, hog ysemmit nem rejtünk el Előle, semmit nem tartunk vissza Tőle, és megtagadunk mindent, ami NEKI nem tetszik vagy sérti Őt. Amilyen mértékben megnyitjuk magunkat Istennek, olyan mértékben válik számunkra elérhetővé teljessége. Ha a mi részünkről nincs fenntartás, nem lesz Isten részéről sem.

De a sor intéssel záródik:"DE a csalárd előtt ravasznak mutatkozol." Találkoztam olyan emberrekkel, akik meg voltak győzződve, hogy Istent valamiképpen partnerként kezelhetik tisztességtelen terveikhez. Ez soha nem működött! Isten sokkal ravaszabbnak bizonyul, mint ők. "Ne legyetek megcsalva, Iten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt is aratja." (Gal 6:7)

A HIT MEGVALLÁSA:

Megnyitom az életemet és szívemet Istennek, olyan mértékben, ahogy azt Tőle várom.

 

ISTEN ÉL!

Zsolt18,47 Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
5Móz32,15

Néha a legrövidebb mondatok állítják a legfontosabb tényeket. Az Úr él! Iten él! Ez az egyszerű állítás sokkal fontosabb, mint a teológiai könyvekben valaha is leírt összes bonyolult elmélet.

Egy alkalommal Luther Márton olyan nyomasztó emberi és egyben sátáni támadással találta magát szeben, hogy már kezdte elveszíteni bizalmát Isteben és magában, és átadta magát a csüggedésnek, csalódottságnak. Egy reggel felesége, Köthe, a reggeliző asztalnál hagyományos gyászruhába öltözve jelent meg.

-Miért gyászolsz ma? - kérdezte Luther.

-Mert Isten halott - válaszolta.

-Lehetetlen, asszony - mondta Luther - Isten nem halott.

-Hát, ha Isten nem halott - felelt Köthe -, miért viselkedsz úgy, mintha az lenne?

Köthe dorgálása segített Luthernek visszanyerni a helyes szellemi látást, és ezzel bizalmát Istenben és önmagában. Rájött, hogy amíg Isten él, egyetlen helyzet sem megoldhatatlan vagy reménytelen.

Sokkal később valaki ugyanezt a mondatot egy matematikai képlettel fejezte ki: 1+Isten, az mindig többség.

Korábban létezett egy filozófiai irányzat, amelyet ezzel a jelmondattal azonosítottak: "Isten halott". A történelem beigazolta, hogy tévedtek. Ma az a filozófiai irányzat halott. Sok teológus, aki magáévá tette azt, valószínűleg szintén halott. De Isten továbbra is él.

Mivel Isten él, Ő egyben kőszikla és Megváltó is. Mint kőszikla, változatlan és legyőzhetetlen. Mint Megváltó, bűnbocsánatot és örök biztonságot ad.

A HIT MEGVALLÁSA:

Amíg Isten él, én is élni fogok,mert Isten az én életem.

 

TRÓN A KIRÁLYNAK

Zsolt22,4 Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
1Kir9,3

Íme, egy olyan látás, amely forradalmasíthatja az imához és a dicsérethez való hozzáállásunkat. "A trón, amelyen Isten ül, az ő népének dicsérete." A mennyben Istennek örökkévaló trónja van, de mikor elhagyja azt, hogy az ő népe közé jöjjön a Földre, akkor a mi dicséretünk szolgál trónul számára. Isten király örökké, akár discérjük Őt, akár nem. Nem mi tesszük Őt királlyá a dicséret által, hanem felkínáljuk neki azt a trónt, ami megilleti Őt.

Jézus megígérte tanítványainak: "ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Máté 18:20) Az Ő jelenléte közöttünk garantált. Ez az Ő hűségén múlik, nem a mi reakciónkon. De amikor közénk jön, mint Királyok Királya és Uraknak Ura, illő és helyénvaló, hogy királyként fogadjuk. Kijár számára a trón. Semmi más nem illik hozzá. A mi kiváltságunk, hogy felajánljuk neki azt. Mikor dicsérjük és imádjuk Őt, mikor magasztaljuk nevét és dicsőítjük az Ő fennségét, elismerjük az Ő királyságát, megfelelően reagálunk. Felajánljuk neki a trónt, amely megilleti.

Azonban nemcsak rról van szó, hogy a dicséret a helyes viszonyulás ahhoz, akit mi imádunk. A dicséret által megváltozik magatartásunk, és hitünk növekszik. Minél többet dicsérjük Őt, annál világosabban érzékeljük királyi bölcsességét és hatalmát. Természetessé válik számunkra, hogy ez a dicsőséges király hajlandó és képes megadni, amit kérünk Tőle.

A HIT MEGVALLÁSA:

Segíts, Uram, hogy soha ne mulasszam el felkínálni Neked a dicséret trónját, amiTéged megillet.

 

MINDENRE KETERJEDŐ ELLÁTÁS

Zsolt23,1 Dávid zsoltára.
Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.
Zsolt80,2 Jn10,11 Jel7,16 Jel7,17

Soha nem tudtam csodálkozás nélkül olvasni ezeket az ismerős szavakat. Jól ismertségük nem tompította el hatásukat. Milyen hatalmas bizalommal volt Dávid! Milyen abszolút biztonság! "Nem szűkölködöm." Soha nem fog felmerülni életemben olyan szükség, amire ne kapnék választ, bármi legyen is az. Akár szellemi, fizikai vagy anyagi szükségről vanszó, az ellátás biztosított. "Nem szűkölködöm."

Ha Dávid bármit is hozzátett volna ehhez az állításhoz, elrontotta volna. Ha azt mondta volna, hogy nem szűkölködöm pénzben vagy egészségben vagy ruházatban - vagy bármi másban - korlátozta volna ezt a kijelentést, de ő korlát nélkül hagyta. Nem szűkölködöm - most!

Mi volt Dávid biizonyosságának titka? Lehetséges számodra és számomra is, hogy ebből részesüljünk? Dávid titka nagyon egyszerű, nagyon világos: "Az Úr az én pásztorom." Dávid kizárólag erre alapozta biztonságát.

Ez nem tantétel csupán, hanem kijelentés - egy bensőséges, személyes kapcsolatról szól az Úrral.

A kijelentés jelen időben van - "Az Úr az én pásztorm" most, nem a múltban vagy a jövőben. Dávid nem néz vissza vagy előre, ő az adott jelenre koncentrál. Itt és most - épp ebben a pillanatban - "Az Úr az én pásztorom." Ez csak két személyt érint: az Urat és Dávidot.

Ha részesei vagyunk ennek a kapcsolatnak, mindannyian elnyerhetjük ugyanezt a biztonságot. Itt és most az Úrra támaszkodom, mint az én pásztoromra. Ebből a közösségből fakad teljes biztonságom. Tudom, hogy minden szükségem be lesz töltve.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, kijelentem, hogy valóban Te vagy az én pásztorom, és köszönöm azt a bizonyosságot, hogy minden szükségem be lesz töltve.

 

AZ ÁRNYÉK VÖLGYE

Zsolt23,4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem.
Zsolt3,6 Zsolt49,16 Zsolt86,13

A zsoltár további mondataiban Dávid az első kijelentést bontja ki: "Az Úr az én pásztorom." Az egész az Úrral, mint pásztorával való személyes közvetlen viszonyából fakad.

Dávid arról beszél, hogy mit jelent számára ez a kapcsolat, mikor a "halál árnyékának völgyén" megy keresztül. Isten nem biztosít bennünket arról, hogy soha nem fogunk ezen a völgyön átmenni. valójában Dávid szavai arra utalnak, hogy egyszer-másszor meg kell tennünk. Azt sem hiszem, hogy a "Halál árnyékának völgye" csakis vagy főként a földi életünket lezáró fizikai halálra vonatkozik. Az Írás másutt is használja a halál árnyéka kifejezést evilági élethelyzetekre.

Úgy hiszem, sok olyan helyzet lehetséges, mikor az árnyéknak ezen a völgyén megyünk keresztül: gyász, magány, betegség, üldöztetés, elbátortalanodás. Az Úr nem ígérte meg, hogy nem megyünk át ilyen völgyeken, de azt megígérte, hogy velünk lesz. Ez azt jelenti, hogy az Ő vesszejét és botját állandóan elérhetővé teszi számunkra. A vessző a fegyelmezést jelképezi, a bot pedig a támogatást. Fontos, hogy a vessző megelőzi a botot. Ha Isten támogatását akarjuk, először alá kell vetnünk magunkat fegyelmezésének. Ezek után biztosított az Ő jelenléte még a legsötétebb völgyben is.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, örömmel fogadom a Te vessződet és a Te botodat. Mikor a völgybe jutok tudom nem leszek egyedül.

 

ISTEN ÜNNEPI ASZTALA

Zsolt23,5 Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
Zsolt92,11

Az igevers tartalma az előző versekhez hasonlóan az első mondatban kijelentett fontos, alapvető kapcsolatból származik. "Az Úr az én pásztorom." Ha ez a közösség egyszer megalapozódott életünkben, a folytatás mindannyiunk számára olyan lehet, mint Dávid számára.

Az itt idézett ötödik versszak Isten ellátásának három fő vonatkozását mutatja meg: terített asztal; fejünk elárasztva olajjal; csordultig töltött pohár. Először arra gondolhatnánk, hogy ezek olyan helyzetre vonatkoznak, amikor minden úgy megy, ahogy szeretnénk, és niincs semmi problémánk, nincs akadály előttünk. De pont ellenkező a helyzet! Istennek ez a bőséges ellátása a mi ellenségeink jelenlétében válik elérhető számunkra. Fontos tudatosítanunk, hogy az ellenségeink jelenléte nem tud bennünket távol tartani attól, hogy élvezzük Isten számunkra készített tökéletes ellátását.

Ellenkezőleg: ez éppen az a helyzet, amikor Isten gyönyörködik abban, hogy bemutassa az Ő hatalmát és gazdagságát. Az ellenségeink jelenlétében terít nekünk ünnepi asztalt. Majd így szól az ellenségeinkhez: "Ímé, így gondoskodom a gyermekeimről. Mindezt a szemetek előtt fogják élvezni, és nem tudtok nekik ártani vagy elvenni azt tőlük."

Néha azonban hajlamosak vagyunk arra, hogy levegyük tekintetünket az Úrról, és az ellenségeinkre koncentráljunk. Ilyenkor elkezdjük mondogatni:"Ha ez a dolog nem lenne az ellenségeimmel, tudom, Isten megáldana és gondoskodna rólam." Ehelyett így kell gondolkodnunk: "Ellenségeim miatt Istentől a legjobbat várom."

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Nem engedem, hogy az ellenségeimtől való félelem visszatartson a legjobb dolgok élvezésétől, amit Isten tartogat számomra.

 

A BEIRATKOZÁSTÓL A DIPLOMÁIG

Zsolt25,12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
Zsolt32,8

Zsolt25,14 Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
Péld3,32

Mikor Isten elkezdi tanítani az embert, tanítványait jellemük alapján választja ki - nem értelmi képességük, végzettségi fokozatuk vagy társadalmi helyzetük szerint. A szívnek ezt a belső viszonyulását keresi: tiszteletteljes engedelmességet és méltánylást.

Továbbiakban Isten fekteti le a tanmenetet. Ha ilyen a hozzáállásunk, megtanít arra az útra, amit Ő választ nekünk. Gyakran ez nem azonos azzal, amit mi választanánk magunknak. Mi inkább mlyenszántó próféciákra és kijelentésekre hajlanánk, míg lehet, hogy Isten tanterve egyszerű, prózai dolgokra kontcentrál: szolgálat, áldozat, hűség.

Azoknak, akik alávetik magukat Isten utasításának, csodálatos jutalmuk van: "Az Úr bizodalmas az Őt félőkhöz." Az emberi kapcsolatokban csak azokkal osztjuk meg titkainkat, akikben bízunk. Hasonlóképpen, mikor kiérdemeltük bizalmát. Ez a mi diplománk.

Csodálatosan illusztrálja ezt Jézusnak a tanítványokkal való kapcsolata. Miután háromévi szigorú képzésben részesítette őket, azt mondta nekik: "Nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja mit cselekszik az ő ura. Titeket pedig barátaimnak mondottalak, mert mindazt, amit az én atyámtól tanultam, tudtul adtam néktek." (Ján 15:15) Először Jézus maga tanult az Atyától a Neki való tökéletes engedelmesség által. Majd átadta mindazt, amit az Atyától tanult azoknak, akik hasonló módon engedelmeskedtek neki.

Isten ma is ugyanilyen alapon választ tanítványokat. sem követelményei, sem a tanmenet nem változott.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, olyan tanítvány szeretnék lenni, akivel megosztod titkaidat a kellő időben. 

 

AZ Ő TEMPLOMA LEHETSZ

 

Az Ő templomában mindene azt mondja: "dicső"! (Zsolt 29:9)

A Te kiapadhatatlan szeretetedről elmélkedünk, oh Isten,,

a Te templomodnak belsejében. (Zsolt 48:10)

Mi különbözteti meg Isten templomát a világ többi helyétől? Itt minden Isten és az Ő dicsősége körül forog. Minden azt mondja a templomban: Dicső! Nem csak az élő imádók - angyali lények, a kerubok és szeráfok -, hanem a berendezés és az épület is egy kiáltásban egyesül: "Dicsőség Istennek!" Együtt alkotják az imádás megbonthatatlan egységét!

De Isten templomában az imádás nem korlátozódik külső, verbális kifejezésekre. Párhuzamosan folyik a lélek belső, hangtalan szeretete. A csodálatos héber szót sokféleképpen adhatjuk vissza: kegyelem, jóság, nyájasság, ... Ezek mindegyike tartalmazza a jelentés egy részsét, de még együtt sem fefjezik ki teljesen az egészet. Az igazi imádók elmélkedéseihez kimeríthetetlen témát nyújt Isten szeretete.

Tehát Isten templomának két megkülönböztető jegye: a szóbeli imádás, amely Isten dicsőségét hirdeti, és a belső elmélkedés, amelynek középpontjában az Ő kimeríthetetlen szeretete áll. Ha betöltjük ezeket a feltételeket, és egész lényünk ezt kiáltja: Dicsőség Istennek! És minden gondolatunk az Ő kiapadhatatlan szeretetére összpontosít, akkor Isten templomává válunk. történhet ez egy autóban vagy hivatalban vagy a konyhában. A külső helyszín nem fontos.

Épp ott, ahol most vagy, Iste templomává válhatsz! Fordítsd szívedet és elmédet az Ő kiapadhatatlan szeretete felé. Aztán nyisd meg ajkaidat, és dicsérd Őt! Hagyd, hogy az egész lényed egy egységes kiáltássá váljon: Dicsőség!

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, lényem legmélyén a Te kifogyhatatlan szeretetedről elmélkedem, ajkaim hirdetik a Te dicsőségedet.

 

TRÓN AZ ÖZÖNVÍZ FELETT

Az Úr trónolt az özönvíz felett;

így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

Az Úr ad erőt népének, űaz Úr megáldja népét békességel. (Zsolt 29:11)

 

Dávid itt úgy mutatja be az Urat, mint mindenható királyt, az Ő trónján. Látjuk, ahogy trónol a nyughatatlan, tomboló árvíz felett. Olyan hatalmas erőkről van szó, amelyek elszabadultak körülöttünk, fenyegetik életünket, de nem tudunk rajtuk uralkodni. A dühöngő vizek, a gonosz szellemi erők uralma alatt álló nyugtalan, zavargó népeket is jelképezik.

János Pathmos szigeti látomásában látott egy sok vízen ülő, parázna asszonyt, akiről ezt hallotta: "A vizek, amelyeket láttál, ahol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek." (Jel 17:15) Ezek szintén Isten népének ellenségei.

Annak ellenére, hogy léteznek a háttérben ilyen dühöngő, ellenséges erők, Dávid arra emlékeztet bennünket, hogy van egy Király, aki mindannyiuk felett uralkodik. Ez a király az Úr. Arra vár, hogy észrevegyük királyi uralmát és Neki adjuk az Őt megillető dicséretet és dicsőségget. Ha így teszünk, kétféleképpen válaszol: nekünk adja erejét és megáld bennünket békességével.

Az erő, ami fenntart bennünket az ellenséges erők kereszttüzében, kizárólag az Úrtól jön. A mi erőnk gyengének bizonyul, "de akik az Úrban bíznak, erjük megújul". (Ésa 40:31) Az Úr még a nyomások között is békességgel áldja meg népét. A békesség nem a külső körülményektől függ, hanem annak felismeréséből fakad, hogy az ÚR trónol a vizek felett.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, felemelem szemeimet a vízáradatról Rád és a Te trónodra és Tőled veszem az erőt és békességet, amire szükségem van.  

 

HÍVJ SEGÍTSÉGÜL!

Uram, Istenem, téged hívtalak segítségül,

és te meggyógyítottál engem! Zsolt 30:3

 

A Biblia egyik legnagyobb áldása számomra mélységes egyszerűsége. A legsúlyosabb állítások a legegyszerűbb és legröviidebb szavakban jelennek meg. Az itt idézett versben /az angolban/ egyik sem több egy szótagnál. Tizennégy egyszótagú szó, mégis ezek az egyszerű szavak milyen hatalmas igazságot fejeznek ki!

Végig az egész Bibliában Isten úgyjelenti ki magát, mint a néépek gyógyítóját. Izraelnek Egyiptomból való szabadulása után jelentette ki: "Én vagyok az Úr, a te gyógyítód." (2Móz 15:26) Ezt úgy is lehet firdítani: Én vagyok az Úr, a te orvosod. Tizenkét évszázaddal később megerősítettw: "Én, az Úr, meg nem változom." (Mal 3:6)

Az Újszövetségben Jakab ezt írta a keresztényeknek: "Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hhitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt." (Jak 5:14-15) Hálás vagyok Istennek az orvosokért és nővérekért és mindazokért, akik segítik a betegeket és erőtleneket. De az igazi gyógyító maga Isten. A gyógyítás csatornái változhatnak, de a forrás ugyanaz.

Talán te is valamilyen betegségtől szenvedsz, valamilyen elnyomástól a testedben, valamilyen tehertől, amitől az Úr boldogan megszabadítana. Gondoltál már arra, hogy segítségül hívd az Urat? Gondold meg milyen egyszerű szavak: "Segítségül hívtalak, és te meggyógyítottál engem." Néha átsiklunk egyszerű, kézenfekvő dolgok felett.

Miért nem viszed ügyedet Istenhez? Én már sokszor megtettem. és Ő meggyógyított. Hiszem, hogy ugyanezt fogja tenni veled is.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, Te vagy az én Teremtőm és Megváltóm. Ahogy abban bízom, hogy megmented a lelkemet, ugyanúgy bízom abban is, hogy meggyógyítod a testem is.

 

AZ IDŐ URA

De én benned bízom,Uram!

Azt mondom: Te vagy Istenem.

Élettem ideje kezedben van:           Zsolt 31:16

 

Milyen mély és áldott kijelentés,hogy Istennek abszolút uralma van az életünk minden ideje felett! A világegyetemben egyedül Isten uralkodik az idő fölött. Ezt csodálatosan bemutatjáák az égitestek. A csillagok megszámlálhatatlan milliói járnak körbe vég nélkül, tökéletes pontossággal. Soha nem ütköznek össze. Egyikük sem tér el kijelölt útjától vagy kijelölt tervétől.

Mindez nem valamiféle lélek nélküli mechanikus folyamat kifejeződése. Ellenkezőleg, Isten személyes érdekeltségét mutatja a világegyetemben, amelyet Ő alkotott. Ő maga nevez néven minden egyes csillagot, és figyeli útjukt. Ésaiás emlékeztet bennünket, hogy "Ő az, aki kihozza csillagnyi seregüket szám szerint, mindnyájukatnevén szólítja, nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen." (Ésa 40:26)

Éppoly pontosan és tökéletesen, ahogy Isten irányítja a csillagok mozgását, úgy irányítja életünk folyását is, vagyis mindannyiunk életidejét figyelemmel kíséri. Minden egyes helyzetet előre lát, mielőtt még meglenne. némelyik hirtelen csapás talán váratlanul ér bennünket, de Istent soha.Mindenben és minden részletre kiterjedően következetesen és biztosan dolgozza ki számunkra az Ő saját céljait.

Nekem, személy szerint, az idő mindig életemnek az az eleme volt, amit legnehezebben tudtam ellenőrizni - sokkal nehezebben, mondjuk, mint apénzt. A megoldás, amit megtanultam az, hogy engedjük át Istennek az idő fölötti teljes uralmat - Dávid szavaival: "életem ideje kezedben van". Minden nap kezdetén imádkozom azért, hogy a nap során mindig a megfelelő helyen és a megfelelő időben lehessek. Attól kezdve a nap eseményei Isten tervét követik olyan biztosan, ahogy a csillagok az ő útjukat.

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, kérlek Téged - és bízom Benned -,  hogy irányítsd az életem idejét olyan biztosan, ahogy az égen a csillagokat vezérled.

 

BOLDOG MEGBOCSÁTÁS

Áldott az,

akinek hamissága megbocsáttatott, 

akinek vétke elfedeztettett.

Áldott ember az,

akinek az Úr bűnt nem tulajdonít,

és akinek szellemében csalárdság nincsen.    Zsolt 32.2

Az eredeti héber szövegben ezeknek az igeverseknek a kezdő szava - boldog -, többesszában van. Így adhatnánk vissza: "Óh, az ember boldogságai." Ez a sokszorors boldogság mindannyiunk számára elérhető. Senki sincs kirekesztve. Tudjátok miért? Mert nem volt közülünk egy sem, aki ne követett volna el bűnt. Íme egy Isteni paradoxon: Pont az a tény, hogy bűnt követtünk le nyitja meg számunkr ezeket a "boldogságokat".

Három dolgot említ Dávid, amit Isten tesz értünk. Először megbocsátja vétkeinket, elenged minden bűnt. Másodszor, elfedzi a hibáinkat, eltörl minden bűnről készült felvételt, amit valaha is elkövettünk. Harmadszor, nem tulajdonítja nekünk a bűneinket. Minden tartozás, amibe a bűneink miatt keveredtünk, ki vanegyenlítve. Így szabaddá válunk egyteljesen új kezdetre, mintha soha egyetlen bűnt sem követtünk volna el.

Cserébe Isten csak egy feletételt szab - egy feltételt, amelyet az utolsó kifejezésben jelöl meg: "akinek szellemében csalárdság nicsen". Isten őszinteséget, bescsületességet, nyitottságot kíván. Ne bújjunk vallásos cslekedetek mögé, ne vegyünk bátorságot arra, hogy titkolózzunk vagy mentegetőzzünk. Egyszerűen és őszintén ismerjük el, hogy vétkeztünk, és megérdemeljük Isten ítéletét. De ah elfordulunk a bűnünktől és megvalljuk - Isten megbocsát!

Gyakoroljunk őszinteséget Isten felé!

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, kitárom egész szívemet és életemet. Semmit nem titkolok. Nem mentegetőzöm. Egyszerűen bízom Benned, hogy megbocsátasz.

 

A TEREMTŐ SZÓ

Az Úr szavára lettek az egek,

és szájának leheletére csillagnyiseregök.

Mert Ő szólt, és meglett,

Ő parancsolt és szilárdan állott.   Zsolt 33:6; 9

A törtélem kezdete óta töri a fejét az emberiség a világegyetemerdetét illetően.Mi volt az ősok? Hogyan lett a mindenség? Számtalan elméélet jött és jön létre még ma is. De a zsoltáros itt felfedi a világmindenség igazi "ősokát": az Úr szava és szájának lehelete ( eredetileg szelleme). Minden, ami valaha is teremtett, akkor jött létre, amikor az Úr szólta igéit, és szájának lehelete - vagy szelleme - egyesült ezzel a szóval.

Mózes első könyvének első versei hűen mutatják ezt be: ("2. vers) Isten szelleme lebegett a vizek felszíne felett... (3. vers) Majd Isten szólt: "Legyen világosság"; és lett világosság.

Abban a pillanatban Isten szava egyesült az ő Szellemével. Egységük hozta létre mindazt, amit Isten előszólított. Kimondta a világosság szót, és maga aa világosság létrejött. "Mert Ő szólt, és meglett; parancsolt, és szilárdan állott. Az Úr hívta életre a világegyetemet. Szavának és Szellemének egyesülése által ment végbe a teremtés. Semmi másra nem volt szükség.

Milyen határtalan lehetőségek rejlenek ebben a kijelentésben! Minden alkalommal, mikor megnyitjuk szívünket Isten Igéjének és Szellemének, hogy együtt munkálkodjanak, ugyanaz az erő szabadul fel bennünk, ami létrehozw az egész univerzumot. Isten szava a szemünk láttára valósul meg életünkben olyan biztosan, ahogy előszólította a világosságot a teremtés első napján.

A HIT MEGVALLÁSA:

Köszönöm, Uram, hogy a Te teremtő erőd munkálkodik bennem, amikor engedek a Te Szellemednek és engedelmeskedem a Te Igédnek.

 

FÉLELEMTŐL SZABADON

Megkerestem az Urat, és válaszolt nekem,

és minden félelmemből kimentett engem.

Akik Őreá néznek, azok tündökölnek,

és arcuk nincs szégyennel takarva.  Zsolt 34:6

Ez itt egy személyes megtapasztalás bizonysága. Nem elmélet. Nem is hitvallás. Egy nahéz és veszélyes helyzetben levő ember bizonysága. Az Úrhoz fordult, kereste az Urat imában, és íme az ő bizonysága: "Az Úr válaszolt, és minden félelmemből kimentett."

Félelmek gyötörnek? Olyan vagy, mint legtöbb kortársunk, akiket valamiért mindig mardos a félelem, és elveszi békességüket? Miért nem próbálod ki Dávid ellenszerét? Keresd az Urat! Imádkozz Hozzá, és hívd segítségül, hogy szabadítson meg minden félelmedből.

Először Dávid az ő személyes tapasztalatáról beszél, majd általánosabb megáálapítással folytatja - amit feltételezésem szerint az általa ismert emberek megfigyelésére alapozott: "Akik Őreá (az Úrra) néznek tündökölnek..." Dávid itt egy fontos gyakorlati alapelvet érint: Viselkedésünk azt tükrözi vissza, amire figyelünk. Az Úr a világosság forrása. Ha Rá figyelünk, visszatükrözzük az Ő fényességét, olyanok leszünk, mint azok az emberek, akikről Dávid beszél: "tündökölnek". De ha sötét, csüggesztő dolgokra irányítjuk figyelmünket, mi is ilyennek fogunk tűnni mások előtt. 

A tanulság, amit Dávid megoszt, kettős. Először: engedd, hogy az Úr elűzze a félelemedet és szomorúságodat az Ő jelenlétének fényével. Majd légy az Ő világosságának visszatükrözője a környezeted számára.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Űzd el a félelmet, Uram, jelenléted fényével, és segíts nekem, hogy mások számára is visszatükrözzem azt.

 

LÁTHATATLAN HADSEREG

Az Úr angyala tábort jár az Őt félők körül,

és kiszabadítja őket.                               Zsolt 34:8

Mert az Ő angyalainak pírancsolt felőled,

hogy őrizzenek téged minden utadban.     Zsolt 91:11

 

Hiszel az angyalokban? Én igen. Hiszem, hogy jó angyalok milliárdjai vannak Isten népe mellé rendelve. A Zsidókhoz írt levél írója mondja nekünk, hogy az anygalok "szolgáló szellemek, elküldve szolgálatra azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget". (Zsid 1:14) Örülök, hogy tudhatom, bárhová is megyek, jelen van Isten egy angyala hogy tábort jájon körülöttem, és ha kell, megmentsen.

A 2 Királyok könyvének 6. fejezetében olvasunk arról, hogy Elizeus próféta olyan városban tartózkodott, amelyet egy hatalmas ellenséges hadsereg ostromolt, hogy elfogja őt. A szolgáját megrémítette az ostromló sereg nagysága. De Elizeus így válaszolt neki: "Óh, Uram! Nyisd meg az ő szemeit, hadd lásson!" És mikor a fiatalember feltekintett, látta a hegyeket "rakva... tüzes lovagokkal és szekerekkel... Elizeus körül". Miért Elizeus körül? Mert Elizeus betöltötte ennek az angyali védelemnek a feltételeit: félte az Urat.

Mindössze egyetlen ember, Elizeus állt a mennyei hadsereg figyelmének középpontjában. De ők nemcsak a prófétát vedelmezték. Védelmet jelentettek a vele levő fiatalembernek és az ostromlott város lakóinak is.

Ha Isten menyitná szemeinket, hiszem, hogy meglátnánk: mindez ma is igaz. Többen vannak velünk, mint akkik ővelük. Egy nagy láthatatlan hadsereg van a mi oldalunkon. Bátorodjunk fel. Erősödjék a szívünk. Számoljunk az Úr angyalainak jelenlétével, akik tábort járnak körülöttünk, készen arra, hogy megmentsenek.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, kérlek tedd a Te láthatatlan sereged jelenlétét ma élő valósággá a számomra.

 

VÉDELMEZVE

Perelj Uram a velem perlőkkel;

harcolj a velem harcolókkal.

Ragadj pajzst és vértet, és kelj föl segítségemre.

Szegezz dárdát, és rrekeszd el útját azonak,

akik üldöznek engem.

Mondd az én lelkemnek: "Én vagyok megváltód".        Zsolt 35:1-3

 

Ímé, Dávidnak egy nagy szorultságban mondott imája. Körbe volt véve támadó ellenségekkel, és nem látta módját visszaszorításuknak. Saját erejét és eerőforrásait kimerítette. Így hát az Úrhoz kiáltott: "Állítsd fel a TE erősségeidet az ellenségeim eelen. Vesd magadat közém és az én ellenségeim közé." Dávid látta, hogy fegyvereknél többre, magáraIsten személyére van szüksége, hogy védelme legyen.

Dávid imájára időben jött a válasz pillanatnyi szükségének megfelelően, de ez nem minden. A végső, perdöntő válasz ezer év múltán érkezett csodálatos Fián, az Úr Jézus Krisztuson keresztül. A kereszten Jézus éppen azt tette, amiért Dávid kiáltott. Közbevetette magát, lelkünk minden ellensége elől elzárta az utat. Engesztelő halála által minden vádat eltörölt, és Sátán minden rágalmazását elhallgattatta. Határt vetett a gonosz birodalmának. Olyan korlátot hozott létre, amit Sátán nem tud áttörni.

Ha úgy érzed, hogy Dávidhoz hasonlóan, lelkedet túl erős és ravasz ellenségek üldözik, alkalmazd magadra a Dávid imájára jött választ. Menekülj Jézus keresztje mögé, és halld meg, hogyan szól a lelkedhez: "Én vagyok a te megváltód".

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Úr Jézus, hit által lálak, mint megfeszítettett, ahogy elrekeszted lelkem minden ellenségének útját.

 

ISTEN GYÖNYÖRŰSÉGÉBEN OSZTOZVA

Oh, Isten, milyen drága a te kegyelmességed!

Az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába

menekülnek.

Dúslakodnak házadnak javaiban;

És megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.   Zsolt 36:8-9

 

Milyen gyönyörű kép Isten kegyelméről és jóságáról! Mindenek előtt Hozzá fordulunk szükségünkben. Hozzá jövünk menedékért, merrt nyomorúságban vagyunk, mert nem tudjuk megoldani a nehézségeket. Az Ő szárnyainak árnyékában találunk oltalmat. De mikor ott vagyunk árnyékában, felfedezzük, hogy sokkal többet adott, mint puszta védelmet. Ünnepi lakomát. Bőséget. Házának bőségében dúslakodunk.

Még ez sem minden, hanem megitat gyönyörűségének folyóvizeiből, figyelmesen nézzük meg, mit jelent ez. Isten nem a mi saját gyönyörűségeink folyóvizeiből itat meg bennünket, hanem az Övéből. Azokat a dolgokat osztja meg velünk, amik Őt gyönyörködtetik. Nagy különbség van azok között a dolgok között,amik bennünket, ill. Istent gyönyörködtetik. Iten abban gyönyörködik, ami tiszta, felemelő, építő, tökéletesen jó. Másrészt sok olyan káros dolog van, amelyre a mi testi természetünk vágyakozik. Ennek egyértelmű példája a dohányzás. Sok ember élvezetet talál a dohányzásban, holott ma már mindenki tudja, hogy rendkívül káros - okozója lehet a ráknak és a szívinfarktusnak is. 

Isten örömei soha nem ilyenek. Teljesen és tökéletesen jók. Nincsenek káros mellékhatásai. Minél mélyebben iszunk belőlük, annál jobb állapotba kerülünk.

Isten arra hív el bennünket, hogy megossza velünk a bőségét és gyönyörűségeit. Milyen tragédia lenne visszautasítani meghívását, és azokhoz az örömökhöz ragaszkodni, amelyek a testi természetünket elégítik ki, de végeredményben károsak! Vegyük át Isten ízlését, hogy azokban gyönyörködjünk, amiben Ő.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, kérlek, tisztítsd meg vágyaimat, hogy azokban a dolgokban leljem örömömet, amikben Te. 

 

AZ  ÚRBAN GYÖNYÖRKÖDVE

Gyönyörködjél az Úrban, 

és megadja néked szíved kéréseit.     Zsolt 37:4

Figyeljük meg az első szót: "gyönyörködjél". Egyszer hallottam valakit, aki ezt kérdezte: "Örömödet leled a vallásodban, vagy csak elviseled?" Az emberek többségének a vallás valami elviselendő, egyfajta fájdalmas kötelesség. Azonban Isten nem akarja, hogy ilyen tapasztalatunk legyen Vel kapcsolatban. A Westminster Hitvallás, a Presbiteriánus Egyház alapvető tantételeinek nyilatkozata kimondja: " Az ember legfőbb kötelessége Istent dicsőíteni, és örökké örvendezni neki." Gondoltál már valaha arra, hogy örvendezz Istennek?

Isten azt mondja:"Gyönyörködjél bennem, és én megaadom neked í szíved vágyait." Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy Isten mindent megtesz nekünk, amit csak kívánunk vagy gondolunk. A mi saját testi, romlott természetünk vágyai gyakran ferdék, eltorzultak.

Ha Isten azon lenne, hogy kielégítse a vágyakat, a végeredmény  több kárt okozna nekünk, mint hasznot. Régi vágyaink helyébe azonban Isten új vágyakat ígér, Isteni vágyakat, hasznos vágyakat - az Ő saját vágyait. Ki is elégíti ezeket, hiszen Ő maga adta nekünk őket.

De először - mondja Dávid - meg kell tanulnunk gyönyörködni az Úrban. Ez azt jelenti, hogy az Úrral való személyes kapcsolatunk lesza legfontosabb az életünkben. Elsőbbséget kap minden más kapcsolattal és a megelégedés minden más formájával szemben. Nem lehetnek hásó gondolataink. Istenhez önmagáért kötődünk, nem azért, amit rremélünk, hogy megkapunk Tőle.

És akkor következik a paradoxon: ez a kizárólag Istenre irányuló kapcsolat megnyitja a megelégdés birodalmába veztő utat, amit másképp soha sem látnánnk meg, és még kevésbé élvezhetnénk.

A HIT MEGVALLÁSA:

Gyönyörűségemet lelem az Úrban, és nem kereesem rajta kívül a megelégedésnek más forrását.

 

HAGYD RÁ - ÉS BÍZZ!

Hagyjad az Úrra a te utadat,

bízzál benne, majd Ő teljesíti.     Zsolt 37:5

 

Meg akarod bízni Istent helyzeted, problémáid, egész életed igazgatásával? Három egyszerű lépés vezet ehhez.

Első: Hagyd az Úrra a te utadat. Ez egy egyszerű akarati döntés. Az Úrra hagyni az utaidat, olyan, mint betenni a pénzt a bankba. Átadod a pénzt a péztárosnak, leveszed róla a kezedet, és ennek ellenében elismervényt kapsz. Ezután tudod, hogy betetted a pénzed a bankba. Az elismervény a bizonyíték.

Második: Bízz az Úrban! A ráhagyás egyszeri cselekedet, de a bizalom folyamatos hozzáállás. Ha egyszer betetted a pénzed a bankba, nem aggodalmaskodsz állandóan, vajon ott van-e még vagy a bank tudja-e, mit kell vele csinálni. Csak egyszerűen bízol a bankban. Ebben az esetben azonban nem a bankban, hanem az Úrban bízol.

Ha már megtetted az első két lépést, a harmadik az Úré. Ő teljesíti. Keresztülviszi.

Bármilyen helyzetre gondolsz is, bármilyen szükségre, bármilyen problémára, bármilyen döntésre, hagyd az Úrra - ez a cselekedet. Ettől kezdve folyamatosan bízz Benne - ez a hozzáállás. Ez megadja neked azt a csodálatos, békével teljes megnyugvást, hogy Ő teljesíti. Ő irányít. Rábízhatod a pénzedet a bankra, és rábízhatod a problémádat az Úrra. Csak vidd Hozzá, hagyd Rá, és folyamatosan bízz Benne.

És mi van az elismervénnyel? Ez a Szent Szellem bizonysága a szívedben, hogy Isten elfogadta a megbízásodat.

A HIT MEGVALLÁSA:

Akarati döntés által, Rád hagyom, Uram, azt a bizonyos helyzetet, amiben vagyok, és bízom Benned, hogy megoldod.

 

NYISD MEG FÜLEM!

Véresáldozatot és ételáldozatot nem kedveltél;

füleimet fölnyitottad;

égőáldozatot és bűnért való áldozatot sem kívántál.

Akkor azt mondtam: "Ímé, jövök,

a könyvtekercsben írva van felőlem;

hogy teljesítsem a te akaratodat;

ezt kedvelem, én Istenem..."             Zsolt 40:7-9

 

Mikor DÁvid az égőáldozatra, ételáldozatra és bűnért való áldozatra utal, a vallási külsőségekről beszél. Lényegében azt mondja, hogy ezek önmagukban nem elegendők. Lehet, hogy ügyelünk minden külsőségre, a lényeget mégis elszalasztjuk. Így folytatja: "Füleimet fölnyitottad." Itt van az igazi hit benső lényege, amely - és csak ez - értelmet ad a külsőségeknek. Kell, hogy halljuk Isten hangját, ahogy kötvetlenül, személyesen szól hozzánk. Ezért, Isten maga kell, hogy megnyissa a füleinket.

Csak akkor leszünk képesek úgy válaszolni, mint a zsoltáros: "Íme, jövök, a könyvtekercsben írva van felőlem". Mikor Isten megnyitja fülünket, és erre mi átadjuk az életünket Neki, azt a meglepő és csodálatos felfedezést tesszük, hogy midannyiunk száműra van egy örökkévaló speciális terve - beírva a könyvtekercsbe. A tervek, amelyeket Isten az Ő népe számára készített, végtelenül sokfélék. Soha nem másol senkit indigóval. Az Ő terve életünkben egyedülállóan illeszkedik mindannyiunk egyedi sajátosságaihoz.

Isten személyre szóló akaratának kijelentése nélkül nem lehet, hogy a vallás puszta külsőségeit terhesnek és élettelennek fogjuk találni. De ha fülünk nyitva van, könnyű mondanunk: "Hogy teljesítsem a te akaratodat, ezt kedvelem én Istenem".

A HIT MEGVALLÁSA:

 Nyisd meg fülem, hogy halljak, óh Uram, és a szemem, hogy lássa, mi van megírva a tekercsben az életem felől.

 

A LELKI SZOMJÚSÁG

Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre,

úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!

Szomjúhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez;

mikor mehetek el, és találkozhatok Istennel?          Zsolt 42:2-3

 

Feltételezem, hogy mindannyian ismerjük a szomjúságot személyes tapasztalatainkból. Számomra a szó élénk képeket hoz fel a II. Világháború három évéből, amit az Angol Hadseregnél töltöttem, Észak-Afrika puszta, poros sivatagjaiban. Időnként a víztartalékunk kimerült, és olyankor, emlékszem, az egész lényem egy sürgető, néma kiáltássé vált - vizet! Semmi más, csak a víz tudta ezt a kiáltást elhallgattatni.

Dávid itt egy másfajta szomjúságról beszél - nem a test, hanem a lélek szomjúságáról.. Ez nem kevésbé eleven számomra. Emlékszem hosszú évekre, mikor hajszoltam a megelégedést, de az végül mindig elillant. Minden formáját végigpróbáltam, amit csak tudtam, kerestem fizikai, esztétikai, intellektuális területen, a zenében, drámában, filozófiában, utazásban, érzéki kielégülésben. De minél őszintébben kutattam, annál üresebb és frusztráltabb lettem.

Végül megtaláltam a választ - ugyanazt a választ, amit Dávid talált háromezer évvel korábban. "Mikor mehetek és találkozhatok Istennel?" Ez a léleknek olyan szomjúsága, az ember egész lényének egy mély, benső vágyódása, amit nem tud semmi más megelégíteni, csak Isten.

Talán te is kipróbáltát sok forrást, és mindig elégedetlen vagy. Ha így van, fontos megértened két dolgot: Először, hogy soha, semmi nem fog megelégíteni, csak maga Isten. Másodszor, hogy Ő vár a veled való találkozásra.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Istenem, vezess engem arra a helyre, ahol találkozhatom veled, és megelégíthetem lelkem szomjúságát.

 

FELSZABADULÁS AZ ÖRÖMRE

Hadd menjek be Isten oltárához,

vigasságos örömömnek Istenéhez,...        Zsolt 43:4

 

Az örömmel kapcsolatban Dávid két dolgot tanult meg. Először, hogy az örömnek csak egy forrása van. Maga Isten. Másodszor, hogy csak egy hely létezik, ahol ebből az örömből meríthetünk: ez pedig az oltár. Az oltár az áldozta helye, az elkötelézés és megszentelés helye, az a hely, ahol letesszük életünket. Az oltárnál bemutatott áldozatunkon keresztül felszabadul bennünk az az örm, amely egyedül Istentől jön.

Hatalmas különbség van az öröm és a vidáság között. Az öröm a szellemi dimenzióhoz tartozik, a vidámság a lelkihez. A vidámság az érzékeinktől, körülményeinktől függ. mikor jól mennek a dolgok, vidámak vagyunk, mikor rosszul mennek szomorúak. Jó, ha az ember vidám, de ez nem mindig lehetséges.

Az öröm ellenben nem függ az érzésektől és a körülményektől. Nembefolyásolja a fizikai állapotunk. Ez a szellemben van. Az örömnek egy forrása van: ez maga Isten. Isten örökkévaló, változhatatlan. Ezért maradhat meg az örömünk még akkor is, ha nem érzünk vidámságot vagy élvezetet. Az öröm közvetlenül Istentől magától jön. Épp úgy, mint Isten, az öröm örökkévaló, változhatatlan, a helyzetek vagy körülmények nem befolyásolják.

Az öröm egyedül az oltárnál szabadul fel. El kell határoznunk magunkat, ahogy Dávid tette, hogy elmegyünk Istenhez, az oltárhoz - az áldozat helyére - az elkötelezés és megszentelés helyére, arra a helyre, ahot feltétel nélkül átadjuk magunkat Istennek. Akkor öröm lesz bennünk mindig, változhatatlanul.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Feltétel nélkül leteszem az életem a Te oltárodra, Uram. Szabadítsd fel bennem az örömöt, ami egyedül Tőled jön. 

 

 

AZ IGAZSÁG SZÉPSÉGE

Trónod, oh Isten, örökkévaló;

igazságnak pálcája a te királyságodnak pálcája.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot,

azért kent fel Isten, a te Istened,

öröm olajával társaid fölé.

Mirha, áloe, káciaillatú minden öltözeted;

elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak 

téged.                                                              Zsolt 45:7-9

 

A zsoltáros itt prófétikus képet - amely beteljesedett az Úr Jézusban - ad a Messiásról. A kép feltárja Jézus jellemét, a dolgokhoz való erkölcsi hozzáállását és az okot, amiért Isten felmagasztalta Őt. Fontos, hogy megértsük, az Atya nem kivételezett Jézussal. Ő kiérdemelte a felmagasztalást. A zsoltáros megadja ennek okát: "Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten ... társaid fölé." Ez volt tehát Jézus viszonya az igazsághoz és a gonoszsághoz, s ennek eredményeként Isten nagyobb rangra emelte. Nincs semlegesség ebben a tekiintetben. Az az igazság, amit Isten jóváhagy, nem tűr semmilyen kompromisszumot a gonoszsággal.

Ennek a megalkuvás nélküli igazságnak a koronája az öröm, ami a Szent Szellem kenetéből fakad. Keresztelő János így tett bizonyságot Jézusról: "Láttam a Szellemet leszállani az égből, mint egy galambot, és megnyugovék Őrajta." (Ján 1:32) Jézust az jelölte meg Messiásként, hogy a Szent Szellem rajta maradt. Soha nem tett semmi olyat szóval vagy tettel, ami miatt a galamb elhagyta volna.

Az ilyen igazság fel van ékesítve szépséggel is - az öltözetet illatos fűszerek itatják át, és az elefántcsonttal díszített palotából húrok zengése szűrődik ki.

Ilyen tisztaságot és kedvességet szemlélve a Menyasszony szavait visszhangozzuk: "... ő mindenestől fogva kívánatos! Ez az én szerelmesem..." (Éé 5:16)

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, kend meg szemeimet, hogy lássam a valódi igazság szépségeit.

 

"CSENDESEDJETEK, ÉS TUDJÁTOK MEG"

Nemzetek zajongnak, királyságok dőlnek meg;

felememli hangját, /Isten / megolvad a föld

Hadakat némít el a föld széléig;

ívet tör, kopját ront,

hadi szekereket éget el tűzben.

Csendesedjetek, és ismerjétek el, hogy én vagyok az 

Isten!

Felmagasztaltatom a nemzetek közt,

Felmagasztaltatom a földön.                         Zsolt 46:7; 10-11

 

A zsoltáros világméretű zűrzavar képét tárja elénk. Nemzetek zajonganak, királyságok dőlnek össze. Fegyverek csapnak össze, a háború nem ér véget. Majd mind ezek között Isten beavatkozik. A népek tombolását leállítja. Saját népéhez pedig így szól: "Csendesedjetek, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten."

A mai helyzet pontosan megfelel a zsoltáros által adott prófétikus képnek: a nemzetek zajonganak; királyságok omolnak össze; a hadianyagok felhalmozása felgyorsult; a háború veszélye szüntelen fenyeget. Mindezek között is Istenre kell figyelnünk, mit mond az ő népének: "Csendesedjetek,... csendesedjetek, és tudjátok meg..."

Nem engedhetjük meg, hogy a világban körülöttünk levő zűrzavar megháborítsa szellemünket. A nyomások nagyságától függetlenül meg kell őriznünk azt a belső békességet, amelyben meghalljuk Isten hangját. És Ő azt mondja: "Előre tudtam mindazt, amit magad körül látsz. Ez Engem nem ér váratlanul. Ha minden tervem megérett, akkor közbelépek. Ne engedj a félelemnek. A helyzet irányítása a kezemben van. Legvégül minden az Én dicsőségemet és a ti javatokat fogja szolgálni."

Utolsó, nagy prófétikus beszédében Jézus hasonló képet festett a jelenkor végéről, de hozzátette: "Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, álljatok fel, és emeljétek fel a ti fejeteket; mert közelget a ti váltságtok". (Luk 21:28)

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Segíts, Uram, hogy megnyerjem azt a belső békességet, amelyben a körülöttem levő zűrzavar ellenére is meg tudom hallani hangodat.

 

A KIÚT FÖLFELÉ VEZET

Hálával áldozzál Istennek,

és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!

És hívj segítségül engem a nyomorúság idején,

én megszabadítlak téged, és te dicsőítesz engem.     Zsolt 50:14-15

 

Íme, a bajból kivezető isteni út. Lehet, hogy épp most vagy a probléma kellős közepén. Minden ellened támadt, és nem látod a ki utat. De figyeld csak, mit mond a zsoltáros: A kiút felfelé vezet - Istenhez. "Hálával áldozzál az Istennek..." Ez értelmetlennek tűnik, de mégis próbáld meg! Minden problémád ellenére, hagyd abba az aggodalmaskodást, és kezdj el hálát adni Istennek. Emeld fel szavad Istenhez - de ne panaszkodj, hanem dicsérd Őt! Hálaáldozatot ajánlj fel Neki.

Az áldozatnak mindig ára van. Ilyen helyzetben természetellenesnek tűnik a hálaadás. De ez az áldozat az, ami tetszik Istennek. Viszonzásképp Isten megígéri: "Mikor felajánlod a bajokban a hála áldozatát, beavatkozom az érdekedben. Megszabadítlak, és te dicsőítesz engem."

A zsoltár utolsó versében Isten visszatér erre. Azt mondja: "Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és előkészíti az utat, hogy így megmutathassam neki Isten szabadítását." Isten arra vár, hogy megszabadíthasson téged. De szüksége van arra, hogy előkészítsd számára az utat, hogy beavatkozhasson a helyzetedbe. Ezt teszed, amikor hálaáldozatot kezdesz bemutatni Neki.

Filippiben Pál és Silás "szigorított" börtönőrizetben vollt. Lábuk kalodába volt zárva, hátuk vad ütlegeléstől vérzett. Mégis, éjfélkor - a legsötétebb órában - imádkoztak, és dicséretet énekeltek. Hirtelen Isten beavatkozott földrengés által. Azonnal megszabadultak, és a börtönőr is megtért. (Ap. Csel. 16:22-34)

Ez volt az ő dicséretáldozatuk, ami Isten beavatkozásához elkészítette az utat.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Most, Uram, ebben a pillanatban, a problémáim kellős közepén, felajánlom Neked a dicséretnek és hálának áldozatát.

 

A TITKOS, REJTETT BÖLCSESSÉG

Íme, te az igazságban gyönyörködöl, amely a benső

részekben van,

és a rejtett részekben bölcsességre tanítsz engem.        Zsolt 51:8

 

A bevezető szó ÍMÉ, egy korábban soha fel nem ismert igazságra való rádöbbenést jelez. Mi az, amit Isten igazából keres az életünkben? Először és elsősorban nem a vallási gyakorlat különbségeit, ami a jámborság miatt tiszteletet vált ki embertársainkból. Isten sokkal mélyebbre lát ennél. Ő egyenesen belelát a szívünk legeslegmélyébe. "...az Úr nem azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van." (I.Sám 16:7)

Isten a "benső részekben" levő igazságban gyönyörködik. Ez pont az ellentéte a vallásos külsőségeknek. Embertársainkra talán tudunk hatást gyakorolni, vagy be tudjuk őket csapni ilyesmivel, de Istent nem! Ő mindezek mögé lát, belső őszinteséget és becsületességet keres. Ez az a pont, ahol mindannyiunknak meg kell vizsgálnunk magunkat: igazán őszinte vagyok Istennel? Tiszta a Vele való kapcsolatom? A szavak, amiket kimondok, valóban azt fejezi ki, amit a szívemben érzek?

Mikor eljutunk az Isten előtti nyitottságnak erre a fokára, belépünk a Dávid által felfedezett igazság második folozatába: "a rejtett részekben bölcsességre tanítasz engem." Istennek van egy "rejtett bölcsessége", az ember "rejtett része" számára, amit csak azok nyerhetnek meg, akiknek a szíve teljesen és minden fenntartás nélkül nyitott Istenfelé.

Pál azt mondta nekünk, hogy e bölcsesség megnyerésének a képessége az igazi szellemi érettség jele: "Bölcsességet pedig a tökéletesk között szólunk:... Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, amelyet öröktől fogva elrendelt Isten a mi dicsőségünkre." ( I:Kor 2:6-7)

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Visszautasítok minden képmutatást és üres formalizmust, hogy megismerhessem Isten rejtett bölcsességét.

 

TISZTA SZÍV

Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten,

és az erős szellemet újítsd meg bennem.           Zsolt 51:12

 

Van néhány dolog, amit az ember meg tud tenni, és van néhány, amit nem. Az ember tud alkotni. Képes előállítani, megjavítani, átalakítani, rendbe hozni bizonyos dolgokat. De egy dolgot nem tud, TEREMTENI. Egyedül Isten a teremtő.

Életének ezen a pontján Dávid szembetalálta magát saját bűnösségével. Mikor Betsábéval való házasságtörése  miatt összeütközésbe került Nátán prófétával, meglátta - életében talán először - szívének valódi állapotát. Látta a bűn által végzett pusztítást, és tisztában volt vele, hogy semmit sem tehet. Ezen nem tud változtatni. Nem tudja helyrehozni. Nem tudja kijavítani. Minden hiába. Lelki gyötrődésében Istenhez fordult, és kérte, hogy tegye meg, amire egyedül Ő képes - TEREMTSEN benne tiszta szívet.

Ha te is és én is  beleláthatnánk saját szívünkbe, ahogy azt Dávid tette, mindannyian ugyanazt az állapotot vennénk észre. A bűn következménye olyan végzetes, hogy nincs rá orvosság. Nem is érdemes megpróbálni alakítgatni, javítgatni vagy helyrehozni. Csak egy megoldás marad számunkra. Azt tehetjük, amit Dávid tett. El kell ismernünk azt a mélységes szükséget, amiben vagyunk, és Istenhez fordulhatunk ezzel az imával: "Isten, én nem tudom megváltoztatni magam. Nem tudom magam jobbá tenni. A szívem romlott és bűnös. Tedd meg nekem, amit én nem tudok. Teremts bennem tiszta szívet, Istenem!"

Dávid kiáltására a végső, egyetemes választ Jézus áldozat hozta meg. Ezen keresztül az új teremtés csodája elérhetővé vált az egész emberiség számára.

"Azért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden." ( 2Kor 5:17)

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Ó, Dávid és Jézus Istene, teremts bennem is tiszta szívet!

 

MEGTÖRT SZELLEM

Mert nem leled örömöd az áldozatban, hogy adnék azt,

égőáldozatban sem gyönyörködöl.

Isten előtt kedves áldozatok:űa megtört szellem;

a megtört és bűnbánó szívet,

oh Isten, nem veted te meg!                              Zsolt 51:18-19

 

Dávid saját szenvedésein keresztül értette meg újra, mi az, amit Isten valójában kíván az embertől. Először is Istent nem érdeklik a külsőségek - amit itt a "véresáldozat" és az "égőáldozat" jelképez. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Istennek soha semmilyen elvárása nincs a hit külső formáival kapcsolatban. Sok más igehely mutatja, hogy időnként igenis van. Úgy kell ezt értelmeznünk, hogy Isten nem ezeket kívánja meg elsősorban, mit legfontosabbakat. Ha hitünk semmi többet nem tartalmaz, mint ilyen formai szabályokat, akkor Isten nem gyönyörködik azokban.

Isten mindig a külsőségek mögé néz. Látja a motívumokat és a szív viszonyulását. Mit keres ott? "Megtört szellemet - mondja Dávid -, megtört és bűnbánó szívet". Manapság furcsán hangzanak ezek a szavak. Mit jelent az, hogy Isten gyönyörködik a megtört szellemben? Le akar bunkózni és megalázni bennünket? Nem, biztos vagyok benne, hogy nem ez a szándéka.

Mi hát a megtört szellem? Úgy hiszem, olyan szellem, amelyik teljesen önmaga végére ért. Nincsenek igényei, kívánságai, érvei. Minden függetlenségtől, minden önakarattól, minden önigazságtól meg van tisztítva. Az ilyen szellem egyszerűen és kizárólagosan Istenhez fordul, nem a saját érdemeiben bízva, hanem egyedül Isten végtelen és ki nem érdemelt kegyelmében.

Ha engedünk Neki, Isten tudni fogja, hogyan tegye mindannyiunk szellemét megtörtté. Mindegyikünket egyénileg formál. Soha nem tesz erőszakot a személyiségünkön. Csak akkora nyomást gyakorol ránk, amennyi épp elég ahhoz, hogy elérje célját.

"Mert nem szívesen veri és szomorítja meg az embernek fiát." (Jer. Sir. 3:33)

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, tedd a szívemmel és az életemmel azt, ami szükséges ahhoz, hogy Neked tetsző áldozatokat tudjak bemutatni.

 

HOGYAN GYŐZZÜK LE A FÉLELMET

Mikor félek, benned fogok bízni.

Isteben, akinek Igéjét dicsérem,

az Istenben bízom, nem félek;            Zsolt 56:4-5

 

Különös módon értékelem a Biblia őszinteségét. Tényekkel állít szembe. Olyannak mutatja be az életet, amilyen. Számol az emberi gyengeségekkel. Dávid  nem tesz hamis kijelentéseket magáról. Nem mondja, hogy "soha nem fogok félni". Sőt, iinkább elismer: "Jöhetnek idők, mikor bizony félni fogok. De mikor eljönnek azok az idők, tudni fogom mit tegyek. Istenben bízok majd, és dícsérni fogom az Ő Igéjét - az Ő biztos, csalhatatlan Igéjét. A bizalom és a dicséret le fogja győzni a félelemet." A hívő életben gyakran van konfliktus lényünk két területe, a szellem és az érzelmek között. Érzelmileg átmegyünk a félelem összes reakcióján, talán még a pánikon is. Hiába küzdünk ellene. Elragad bennünket. De van a lényünnknek egy másik területe - a szellem -, amelyik nem fog pánikba esni, amelyik nem fogadja el azt, amit érzelmünk diktál. A szellem bennünk azt mondja: "Ebben a helyzetben nem fogadom el az érzelmek döntését. Istenhez fogok fordulni. Meg fogok emlékezni arról, mit mond az Ő igéje. Meg fogom találni Istennek azt az Ígéretét, amire szükségem van. Lehet, hogy az érzelmeimben félelem van, de a lényem legmélye bízik Istenben, és ez a bizalom olyan biztonságos és magabiztosságot adó, amely sokkal mélyebb minden érzésnél.

Ilyenkor személyiségünk leginkább egy szélkorbácsolta folyóhoz hasonlít. Az érzelmeink, mint a felszíni hullámok  - zavarosak és háborgók. De lényünk legmélyén, a szellemünkben levő élet zavartalan békében árad tovább.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Uram, köszönöm a mélyen bennem levő békességet, amit nem befolyásolnak az élet felszínén fújó szelek.

 

KÖNNYEKKEL TELI TÖMLŐ

Bujdosásomnak számát jól tudod:

szedd tömlődbe könnyeimet!

Nincsenek-e meg a te könyvedben?              Zsolt56:9

 

Ez egy kétségbeesett lélek kiáltása - valakié, aki tudja, mit jelent bujdosni, menekülni, száműzve lenni; valakié, aki tudja mi az: sok könnyet ejteni. De még könnyek és száműzetés között is talál vigaszt. Tudja, hogy Isten szeme rajta van. Isten mindent számon tart, amin ő keresztül megy. Isten könyvében nyoma van mindannak a szenvedésnek, amiben az igazság miatt volt része.

Még könnyeit sem hullatta hiába. Ezek a bánat és a magány könnyei, de nem a kétségbeeséséi. A jövőre mutatnak. Jelenleg a szenvedést jelzik, de egy nap minden egyes könny egy-egy dicséret témájává válik. Ezért a száműzött így szól Istenhez: "Szedd tömlődbe könnyeimet - figyelmesen gyűjtsd össze azokat számomra." Egyetlen dicséret témáját sem akarja elveszteni.

A szenvedés az emberi élet majdhogynem kikerülhetetlen része, de nem szüségszerűen rossz. A végeredmény attól függ, ahogy viszonyulunk hozzá. Van egy francia közmondás: "A szépségért szenvedni kell." A hitben az igazságért kiállt szenvedés különleges szépséget ad, amit még a halál sem tud tönkre tenni.

Tehát ne pazarold el a szenvedéseidet! Biztos lehetsz benne, hogy össze lesznek gyűjtve az örökkévalóság számára. Dicsőségedre fognak válni.

"Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely bennünk kijelentetik." (Róma 8:18)

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Úr Jézus, segíts nekem, hogy szenvedéseimet az örökkévalóság fényében láthassam.

 

A FÖLD SZÉLÉRŐL

Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat;

figyelmezzél az én könyörgésemre.

E föld széléről kiáltok tehozzád;

hívlak, ahogy szívem elerőtlenedik...             Zsolt 61:2-3

 

Ezeknek a szavaknak különleges jelentéssük van számomra. Életem kritikus szakaszában, konkrét helyen és időben mutatta nekem ezt az igét a Szent Szellem. Mélységes bánattal és csalódással kellett szembenéznem személyes életemben. Teljesen úgy tűnt, Isten árjai és hullámai elborítják lelkemet. Épp úton voltam az Egyesült Államokból Ausztráliába, hogy ott összejövetel sorozatot tartsak. Hat mérfölddel a Csendes-óceán fölött, egy sugárhajtású repülőgépen ülve találomra nyitottam ki a Bibliám ezeknél a szavaknál: "E föld széléről kiáltok tehozzád." Azt gondolltam magambam: "Ez meglepő. Pont oda igyekszem - a Föld szélére." (Auaztrália a földnek azon a részén van, ami legmesszebb esik attól a helytől, ahol a zsoltáros ezeket a szavakat írta.) Majd megkérdeztem magamtól: "Miért megyek oda? Mi Istes szándéka?"

Ismét elolvastam a verset.

"E föld széléről kiáltok tehozzád, hívlak, ahogy szívem elerőtlenedik." Megértettem, hogy Isten végtelen bölcsessége vezetett el engem erre a hosszú útra, nem pusztán azért, hogy másoknak prédikáljak, hanem sokkal fontosabb dolog miatt, hogy én magam olyan helyzetben tudjak imádkozni, ahol több ezer mérföld válazst el problémám közvetlen nyomásaitól - ahol háborgatás nélkül tudok várni Istenre.

Különleges hét következett, melynek nagy részsét minden nap imában töltöttem. Ahogy a föld széléről kiáltottam Istenhez, Ő szuveré módon beavatkozott a helyzetbe. Mikorra visszatértem az Egyesült Államokba, minden probléma megoldódott, minden akadály eltűnt. Az út nyitva állt előttem, hogy elinduljak Isten terve felé, amit számomra készített.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Akarsz-e Uram, imában találkozni velem valahol?

 

CSAK ISTENBEN

Csak Isteben nyugszik meg lelkem;

tőle van az én szabadulásom.

Csak Ő az én kősziklám és szabadulásom;

Ő az én váram, azért nem rendülök meg felettébb.

Csak Istenben nyugodjál meg lelkem,

mert tőle van reménységem.

Csak Ő az én kősziklám és szabadulásom;

Ő az én oltalamam váram, azért nem rendülök meg.        Zsolt 62:2-3; 6-7

     

Van eg ynagyon fontos szó, ami egymás után négyszer fordul elő ezekben a versekben - minden versben egyszer. Ez a "csak" szó. A zsoltáros felsorol néhány rendkívül értékes áldást, ami kizárólag Istentől jön. Első és legfontosabb ezek közül a megváltás. A többi szorosan kapcsolódik ehhez: a nyugalom; az erő ( a kőszikla); az oltalom ( a vár); és a reménység. Bizonyos értelemben az utóbbi négy áldás következménye az elsőnek - a megváltásnak.

A megváltás egyetlen kizárólagos forrása Isten maga. Nehogy azt gondoljuk, hogy Isten nem elégséges, és rajta kívül valami másra is szükség van. A megváltás nem Istentől és a törvénytől, vagy Istentől és az egyháztól, - vagy Istentől és még valamitől függ. Egyedül Istentől függ.

Ésaiás próféta a másik tanúja annak, hogy Isten teljesen egyedülálló és mindenre kiterjedő módon elégséges a megváltáshoz. Saját tapasztalatból mondja:"Ímé, az Isten, az én szabadítóm!... mert erősségem és énekem az Úr, és lőn nékem szabadítóm." (Ésa 12:2)

Két szélsőséges hibába eshetünk. Egyrészt, ha azt gondoljuk, hogy a megváltás Istenen kívül még valamitől függ; ezzel alulértékeljük Őt, és kétségbe vonjuk mindenhatóságát. Másrészt, ha a megváltást bármi kisebben keressük, mint Isten, hiába keresnénk.

De ha Isten maga lesz a mi szabadulásunk, akkor ezt követi a többi áldás is: nyugalom, erő, oltalom és reménység.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Csak Istenben nyugszik meg lelkem; Tőle jön az én szabadulásom.

 

TALÁLKOZÁS ISTENNEL

Isten! Én Istenem vagy te,

jó reggel kereslek téged;

téged szomjúhoz lelkem,

téged sóvárog testem

a kiaszott, elepedt földön,

amelynek nincs vize;

Hogy láttalak téged a szent helyen,

szemléltem a te hatalmadat és dicsőségedet.

... reád gondolok ágyamban,

őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem                 Zsolt 63:2-3; 7

 

Mennyire fontos, hogy legyen Istenről személyes kijelentésed! Ne csak arra támaszkodj, amit valaki mondott neked, vagy amit egy könyvben olvastál vagy akár a gyülekezetben hallottál. Mindez jó lehet, de nem elég. Kell, hogy eljöjjön az az idő, mikor személyesen megtapasztalod Istent - amikor elsőkézből ismered meg, mikor olyan kijelentésed lesz Róla, hogy semmi más nem tud többé teljesen megelégíteni, csak maga Isten.

Dávidnak ilyen kijelentése volt, így szólt Istenhez: "Láttalak a szent helyen; szemléltem a te hatalmadat és dicsőségedet. És most egy kiaszott és elepedt földön vagyok, de a lelkem jobban sóvárog utánad, mint a víz után. Még ha éjjel az ágyban fekszem is, rólad elmélkedem. Betöltöd szívemet, az elmémet, a képzeletemet, a vágyaimat. egész napon át veled vagyok, Istenem. Nincs más forrása a valóságos megelégedésnek. Lelkem nem talál másképp nyugalmat. Láttalak és megismertelek úgy, hogy azt soha nem fogom elfelejteni. Örökre meghatározta életemet."

Azon tűnődsz, hogy manapság vajon létezik-e ilyen megtapasztalás? Saját tapasztalatomból mondhatom, hogy igen. 1941-ben, egy éjszaka a Brit Hadsereg egyik barakkjában találkoztam Istennel, Jézus Krisztus által. Ez a találkozás teljesen és alapvetően átalakítottaaz életemet. Ma, több mint 40 év múltán, ugyanolyan intenzív szojúság van a lelkemben, mint amiről Dávid beszél - egy olyan szomjúság, amit semmi más nem tud eloltani, csak maga Isten.

 

A HIT MEGVALLÁSA:

Istenem, imádkozom, hogy töltsd be az egész lényemet Rólad való kijelentéssel.

 

ISTEN MEGHALLGAT, ÉS VÁLASZOL

Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon;

és néked teljesítjük ott a fogadást.

Oh te, aki hallod az imádságot,

hozzád jön minden ember.

Mikor bűneink elárasztottak minket,

te szenvedtél meg vétkeinkért.             Zsolt 65:2-4

 

Gyakran megtörténik egy összezavarodott lélek felé való tanácsadó szolgálat során, ha az egy széttört házasságal küszködik, vagy egészségileg teljesen összeomlott, hogy őszintén meg kell mondanom neki: "Nem tudom a választ a problémádra. Nem tudom pontosan megmondani, mit kell tenned. De egyet mondhatok: Isten meghallja az imát, és válaszol."

 Mindenek előtt van egy különleges ima, amire Isten nagyon szeret válaszolni, és ez a bűnbocsánatért való ima. Ha bűnt követtünk el és elbuktunk Isten és ember előtt, nem kell kétségbeesetten elfordulnunk. Életünk ellensége gyakran keresné az alkalmat, hogy becsapjon: semmi haszna az imának, túl messzire mentünk, vagy túl mélyre süllyedtünk. De ez nem igaz! Isten még mindig.

Oldal: Derek Prince: Dallamok Dávid hárfáján
JUHKAPU - © 2008 - 2024 - juhkapu.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat